Mik azok a visszerek?

A visszerek az alsó végtagok felszíni érrendszerének kóros kitágulásai. A felnőtt lakosság 60 % -át érinti ez a betegség kis mértékben, azaz kisebb visszereik vannak, és a populáció felnőtt lakosságának 20-30%-a nagyobb mértékű visszerekkel rendelkezik.

Mi a vérkeringés?

A vérkeringés az oxigént és a metabolitokat szállító rendszer, amely szívből, erekből, és magából a vérből tevődik össze. A szív egy motor, amely a vért hajtja, az erek pedig csövek, amelyeken keresztül szállítódik. Az erek ütőerekből (artériák) és vénákból állnak. Az ütőerek a tüdőben oxigénnel ellátott vért a szívből a szervek és izmok, a perifériák felé transzportálják. Az oxigén és a tápanyagok átadásra kerülnek a szervek és az izmok számára, a perifériákból pedig eltávolításra kerülnek a metabolitok és a széndioxid. A vénák az oxigénhiányos vért a szív felé, majd a tüdőbe transzportálják. A tüdőben ismét oxigéndús vér válik belőle, a szívből pedig ismét a testbe transzportálódik. A körforgás ismét elkezdődik.

Hogyan transzportálja a véna a vért vissza a szívbe?

Az oxigénmentes vér szállítása során a vénák a föld vonzereje ellen dolgoznak. A vér helyes irányban való keringése érdekében a vénák billentyűkkel rendelkeznek, amelyek szelepként működnek. A billentyűk kinyitódnak, amikor a vér a szív felé áramlik, és bezáródnak, amint a vér helytelenül vissza irányba kezd áramlani. A billentyűk biztosítják a szív felé való véráramlást biztosítják. A billentyűk mellett fontos feladata van az ún. szívpumpának. A végtagok vénái izmokkal vannak borítva, mellyel mozgáskor kitágulnak és összeszűkülnek, ezzel a vért az erekből a szív felé juttatja. Amikor a rostok ellazulnak, az erek kitágulnak, a billentyűk lezáródnak, és megakadályozzák a vér visszafelé áramlását. Az alsó végtagok vénái felszíni és mélyvénás rendszerre osztódnak. A felszíni rendszer közvetlenül a bőr alatt zajlik, amely a vért a mély, és csatlakozó rendszerbe transzportálja, amely az alsó végtagok vérének 10%-a. A mélyvénás rendszer a végtag belsejében, az izmok között található, amely az alsó végtag vérének 90 % -t a szív felé transzportálja. A felszíni és a mélyvénás rendszer bizonyos helyeken ún. csatlakozásokkal van összekötve.

Hogyan keletkeznek a visszerek és milyen nehézségeket okoznak?

Ahogy az már említve volt, a visszerek a felszíni érrendeszer kóros kitágulásai. A szakterminológiában a visszereket varixnek nevezik. A varix az ínszalagok veleszületett gyengesége, amely a vénák kitágulásához vezet, és a billentyűk elvesztik szelep funkciójukat. A vér helytelen irányba áramlik, azaz a föld felé vonzza a vonzerő. Ennek következtében a vér stagnál, az érrendszerben pedig megnövekedik a vérnyomás, melynek következtében a vénák még jobban kitágulnak, majd visszér keletkezik. Az ínszalagok veleszületett gyengeségén kívül a visszerek keletkezéséért felelősek egyéb rizikó faktorok is, mint pl.: a magas kor, terhesség, hormonok (antikoncepció), nem elegendő mozgás, obézis.

Milyen tünetekkel járnak a visszerek?

A legtöbb páciens a lábak nem esztétikus kinézete miatt látogatja meg az orvost. A leggyakoribb panaszok a viszketés, szúró fájdalom, a láb feszültség érzése, fáradt és nehéz láb, boka körüli duzzanat és görcsök. A kezeletlen betegség gyors haladásával a bőr színének elváltozásához vezet, valamint akár a bőr krónikus gyulladásához. A legkomolyabb esetekben az erek felületi gyulladása, értrombózis jöhet létre, végül lábszárfekély keletkezéséhez vezethet. A visszér komoly megbetegedés, melyet kezelni kell. Keressen fel ezért egy érspecialistát. A visszerek komplex kezelést igényelnek, panaszaival keressen fel ezért egy érsebészt.

Hogyan vizsgálják a visszereket?

A diagnózishoz vezető kivizsgálások egyszerűek és fájdalom mentesek. Először az orvos az előzményeket kérdezi, azaz hogy mióta vannak visszerei, és milyen panaszai vannak. Majd megvizsgálja a végtagokat álló helyzetben, tekintettel és tapintással. A diagnosztika számára fontos modern ultraszonográfiás kivizsgálás, mellyel a reflux pontos helyét állapítja meg, azaz az erekben való visszafelé folyás helyeit.

Rádiofrekvenciás abláció (RFA)

Az RFA előnyei:

o A beavatkozás helyi érzéstelenítésben történik, sem teljes, sem spinális (gerincvelői) anesztézis nem szükséges,

o Kórházi ápolást nem igényel,

o A beavatkozás után a páciens azonnal mozgásképes,

o A beavatkozás másnapján a páciens munkaképes, nem igényel hosszan tartó betegállományt,

o Minimális hegek – fejlettebb kozmetikai effektus,

o A beavatkozás kisebb foltok, vagy foltok nélkül fejeződik be.

o A hosszan tartó végeredmény a hagyományos műtétéhez hasonló.

A három sebészeti metodika közös elnevezése az abláció – a kitágult és funkcióját betölteni nem képes egész értörzs kis vagy nagy rejtett bőrvéna (saphena) szakaszának eltávolítása az alsó végtag véráramának rendszeréből, mellyel a bőr és a végtag bőr alatti részének vérkeringése normalizálódik. Az abláció hagyományos sebészeti módszer, mely a saphena comb mélyvénás rendszer beömlőnyílása feletti megszakítással és elkötéssel jár. Ezzel az eljárással a reflux pontok megújulását akadályozza meg, valamint a visszér recidívák keletkezését gátolja. A beavatkozást érsebész végzi, két kis vágást és néhány perces munkát igényel. Az eltávolításra (abláció vagy stripping) a nagy rejtett bőrvéna lokális flebektómiája kötődik – egyes varikózis csomók, vagy azok konglomerátumainak eltávolítása mikroincízióval (apró, 2-3 mm vágások, mely ugyanúgy elengedhetetlen, mint a lézernél, ill. a rádiófrekvenciás ablációnál a főtörzs termikus ablációval a funkciójából való kiiktatása után.

A beavatkozás nagy előnye a definitív hatás: a helyes eljáráskor a jövőben a rejtett vénák elégtelenség alapú visszerek recidívája gyakorlatilag kizárt. További előnye a nagyon kitágult rejtett vénák soráni hatékonyság, ahol lézeres vagy rádiófrekvenciás abláció elvégzése nem lehetséges. Bizonyos hátrányt jelent a két kis seb jelenléte, amelyek a páciens számára fájdalomforrás lehet, és néhány napos relatív nyugalmat igényel ( azonban nincs ágyhoz kötve – a páciens bandázsolt alsó végtaggal teljesen mobilis).A beavatkozás kevésbé kellemes oldala a bőr alatti véraláfutás jelenléte az eltávolított saphena helyén. A sebész technikailag helyes eljárásakor azonban ez a véraláfutás nem jelentkezik, vagy csupán minimális. Bizonyos hátrányt jelent az a tény, hogy a műtét leggyakrabban spinális anesztézisben történik, kevésbé gyakran teljes érzéstelenítésben. Mindkét mód egy napos kórházi ápolást igényel, másnap reggelig, amikor a páciens a kötés cseréje után otthoni ápolásra eltávozhat. Az otthoni ápolás és a betegállomány hossza a nagy vagy a kis saphena hagyományos sebészeti stripping műtéte után a műtét terjedelmétől, melyet a sebész alkalmazott, a seb méretétől, a véraláfutás nagyságától, ill. az esetleges komplikációktól függ. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy abban az esetben, amennyiben a műtét specializált érsebészeti munkahelyen történik gyakorlott és szakosított érsebésszel, az eredmények nagyon jól, a különbség ezen típusú műtétek és rádiófrekvenciás, vagy lézeres műtétek között minimalizálódnak. A végtag kötéscseréjét követő 7-10 nap után a varratok eltávolításra kerülnek, további rekonvaleszcenció további átlag 7 és 14 nap. A betegállomány hossza függ a páciens hozzáállásától. Fiatalabb pácienseknél annak minimálisra rövidítésre való igyekezet van döntő többségben.

További két operációs módszer közös elnevezése a termikus abláció. Az eljárás alapelve a nagy vagy a kis rejtett vénán lokálisan magas hőmérsékletet idéznek elő szonda segítségével közvetlenül a véna belsejében, amely rádiofrekvenciás vagy lézersugarakat produkáló generátorhoz vannak csatlakoztatva, és a kívánt helyen elhelyezett ultrahangos szonda segítségével van ellenőrizve. Lényeges különbség a két módszer között az érfalban keletkező magas hőmérséklet fizikális mechanizmusában van. Mindkettő végeredménye az érfal fehérjéinek denaturációja, valamint lumen elzáródása, melyet az ultrahangos készüléken lehet megfigyelni. A magas hőmérséklet érfalra való korlátozására a műtét során lokális tumescens anesztézis használandó. Ez az anesztetikus által higított oldat környező szövetekbe való infiltrációját jelenti, amely az ultrahangos készülék szonda nyomásával megsokszorozódik, melyet az asszisztens (szonográfiás) idéz elő. A lokális anesztézis előnye a műtét ambuláns elvégzése (egy napos kórházi ápolás nélkül).A rost bevezetésének technikája mindkét műtéti módszer esetében nagyon hasonló. Mindkét műtéti módszer közös előnye véraláfutások, fájdalom kis mértékű előfordulása. Az operatőrök legtöbbje jelenleg nem ágyéki sebet használ, nem köti el a nagy rejtett vénát (saphénát), nem végez ún. krosektómiát (saphéná megszakítása és elkötése), ezek a sebészek eredményeikkel bizonyítják a módszer hatékonyságát krosektómia és saphéna elkötése nélkül is.

Rádiofrekveniás módszer (RF) nagy rejtett véna ablációja ma hatékonyabb, biztonságosabb és egyszerűbb módszereként van elkönyvelve, mint a lézeres abláció (ELVeS).

Több oka van. Az első a lézeres generátorral ellentétben az RF generátor által képzett 10-szer alacsonyabb hőmérséklet. Ezzel jelentősen csökken a környező szövetek termikus károsodásának lehetősége, főként a fontos struktúráke, pl. perifériás idegek. Az RF további előnye az egyszerűbb manipuláció az ELVeS készülékkel ellentétben.

Amíg a lézeres megvilágítás értékeit és az alkalmazás hosszát egyénre kell szabni, az RF generátor ezt egyedül állítja be, az operatőr a szövet lokalizáció helyességének visszaigazolása után csak megnyomja a készülék gombját.

A készülék az értéket egyéni beállítása a páciens beavatkozás ideje alatti fokozott biztonságát, ill. a lehetséges károsodásokat megelőzését jelenti.

A temikus abláció mindkét módszerének közös előnye az alsó végtagi seb hiánya – minden mikroincízió segítségével történik, az ablációs szövetet katéterrel vezetik be.

Mi a szkleroterápia és hogy lehet a visszereket gyógyítani.

Skleroterápia a visszerek vágás nélküli bevált ambuláns módszere. A visszerek szklerotizációs oldat, vagy hab segítségével bepermetezik, mely által az erek azonnal elszíneződnek. Az ér belsejében az oldat reagál az érfallal, annak károsodása, majd elzáródása jön létre, melynek következtében a vér stagnálhat benne, fokozatosan fibrotikus elváltozások jönnek létre, majd azok eltűnése. Ez az átépülés akár néhány hétig is eltarthat. Skleroterápiával különféle típusú visszerek kezelhetőek. Leggyakrabban ezzel a módszerrel kezelik, az ún. retikuláris és seprűvénák. Az optimális terápiás és kozmetikai effektus elérése érdekében gyakran több kezelés is szükséges. A skleroterápia után nyomókötés felhelyezése szükséges, vagy kompressziós harisnya. A kezelést követően a páciensnek néhány percig sétálnia kell. A kompressziós harisnya a kisebb visszereknél néhány napig hordandó, a nagyobb visszerek esetében néhány hétig is szükséges lehet annak viselése. A kezelés után néhány napig ne utazzon repülővel, ne fürödjön forró vízben, kerülje a szaunát és a napozást.

Nagyobb visszerek a törzsvénákból és azok ágaiból származnak. A törzsér két főér, amely a combon és a lábszáron futnak – a nagy rejtett bőrvéna és a kis rejtett bőrvéna. Ha a visszér a törzsér mentén keletkezik, vénatörzs visszerességről beszélünk. Ha a visszerek a törzserek mentén keletkeznek, törzs varixisről beszélünk. Amennyiben a visszerek a főtörzs oldalsó ágain keletkeznek, mellékág visszerességről beszélünk.

A visszerek krónikus megbetegedés, ami annyit jelent, hogy a sikeres kezelés ellenére, az elkövetkezendő pár évben újabb visszerek keletkezhetnek.

Az orvos a klinikai kivizsgálások és képalkotó módszerek alapján megállapítja, hogy megfelel-e a szklerotikus vagy a sebészeti beavatkozás.

Az utolsó tizedévekben a szklerotizációs kezelés visszérkezelés hagyományos folyamatai közé tartozik. Az utóbbi években a hab szklerotizációs módszer bevezetésével annak világszerte széleskörű megnövekedésére került sor. A módszer ezen modifikálával a szklerotizálás sikerességének megnövekedésére került sor, ill. a nagy visszerek és a törzs visszerekére.

Az anyagok, amelyek a szklerotizálás során használatosa, ún. felület aktív anyagok. Ide tartozik a polidocanol (etoxysklerol) és a nátrium-tetradecil-szulfát, a kezelés nev végezhető azoknál az embereknél, akik a beadott anyagra allergiásak. Szintén nem alkalmazható azoknál az embereknél, akik általános infekciótól szenvednek, akut érgyulladásnál, vagy akut szívbetegségnél. Az eljárás nem végezhető el, ha a nő a terhesség első három trimeszterében van.

Az egyik legújabb módszer, melyel szklerotizálás végezhető el, a hab használata. Ez a szkleroterápia innovációja. A habbal való módszer során a szklerotizáló anyagból apró buborékos hab képződik, amely a szklerotikus érbe kerül beinjektálásra. Így kisebb szklerotizáló anyag mellett az ér hosszabb szakaszát érinti. Terjedelmes visszerek során használatos, bőrelváltozásokkal, melyek komplikálhatnál a seb gyógyulását abban az esetben, amennyiben ezek a szakaszok sebészeti beavatkozással lennének megoldva. A módszer előnye, hogy a hab az oldattal összehasonlítva stabilabban tartja fenn a hatóanyag tartalmát, amely a keveredés hatására a vérrel oldódik. A beavatkozás során háromutas szelep és két fecskendő használatos, amelyek segítségével közvetlenül a beavatkozás előtt elkészítik a habot. A hab az ultrahangos kivizsgálás során jól látható, így az orvos jól ellenőrizheti a hab alkalmazásának folyamatát (amennyiben törzs visszerességről van szó).

A beavatkozás után a végtag elasztikus kötszerrel való komprimálása szükséges, vagy elasztikus kompressziós harisnyával. Ennek köszönhetően az érfalak összenyomódnak, és csökken a trombus képződés (véralvadék), amely az érben a szklerotizáció után keletkezik. Igy csökken a posztszklerotikus pigmentáció keletkezésének veszélye, csökken szklerotizáció utáni fájdalmas flebitikus gyulladásos reakció terjedelme, és lehetetlenné vális a trombotizált ér rekanalizáció ja(ismételt átjárhatóság).

Az erek szklerotizációs kezelése szofisztikált módszer, melynek köszönhetően ez az egészségügyi panasz megoldható. Ez az egyik lehetősége annak, hogy lehet a visszerességet megoldani. A kezelés sikeressége 70% körül mozog.

Flebektómia A nagy rejtett véna eltávolítását (abláció vagy stripping) a lokális flebektómia követi – egyes varikózis csomók eltávolitása, vagy azok konglomerátumainak mikroinciziós eltávolitása (kis 2-3 mm vágások), melye ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint a lézeres, vagy a rádiofrekvenciás ablációnál a főtörzs termikus ablációval való funciójából való kiiktatásakor.

Orvos

Végzettség:

• 2003 – 2010 : Szlovák Egészségügyi Egyetem Szakirány: Doktorandusz tanulmányok sebészeti szakirány (PhD)
• 2002 – 2003 : Szlovák Egészségügyi Egyetem Szakirány: Érsebészet
• 1986 – 1992 : LFUK, Jesseniova Orvosi Egyetem, Martin Szakirány: Általános orvostan
• 1982 – 1986 : Gimnázium, Érsekújvár

Munkahelyek:

• od apríla 2007 : Érsebészeti osztály, Losonc
• 1997 – 2007 : Általános sebészeti osztály, Losonc
• 1996 – 1997 : Baleseti sebészet, Érsekújvár
• 1992 – 1996 : Általános sebészeti osztály, Losonc

Iskolázások:

• 04-05/2003, 10/2002, 01-02/2002 : Érsebészeti Klinika NUSCH
• 01-02/2000 : Sebészeti Klinika SPAM, Pozsony
• 08/2006, 01-02/1999, 01/1998 :

Semmelweis Egyetem Kardiovaszkuláris Sebészeti Klinika, Budapest

Szakfelügyelő: Prof. Dzsinich
• 11/1995 :Lorenz Böhler Unfallklinik Wien
Kéz sebészeti kurzus
Szakfelügyelő: Prof. Böhler

Specializáció:

• 2003 : Érsebészeti felépítményi atesztáció, SZU, Pozsony
• 2000 : Atesztáció 2. fokozat, Sebészeti klinika SPAM, Pozsony
• 1995 : Atesztáció 1. fokozat, Sebészeti klinika SPAM, Pozsony